Kis-Balaton
A Kis-Balaton a Balatontól délnyugatra fekvő, természeti és kulturális értékekben gazdag tájegység, amelynek jelentős része védettséget élvez. A terület a Zala folyó torkolatvidéke, amely mindig mocsaras, jelentősen ingadozó vízszintjéről nevezetes vidék volt.
A Kis-Balaton olyan jelentős élővilággal (növényzet, hal- és főleg madárvilág) rendelkezik, hogy a nemzetközi jelentőségű vadvizekről, főkén a vízimadarak élőhelyéről született Ramsari egyezmény hatálya alatt áll.
1951-ben 1403 hektáros kiterjedéssel került be a természetvédelmi törzskönyvbe „Kis Balaton” néven. 1986-ban mintegy 150 km2-re bővült a védett terület, és ekkor kapta a Kis-Balaton Tájvédelmi Körzet nevet. 1997 óta a Balaton-felvidéki Nemzeti Park része.
Csillagvár Múzeum a családok kedvenc kirándulóhelye
A Balaton nyugati csücskében, a tó fölé emelkedő erdős domboldalon található a Festetics grófok vadászvára. A csillag alaprajzú épület a világon egyedülálló. A fedett vár központi helyiségében található a több mint harminc méter mély kút, a kapitány-az őr és pihenő szobák, a füstös konyha stb. Itt kapott helyet a középkori életpanoptikum, mely hűen mutatja be a múlt egy napját.(Falusi pappal vitázó várkapitányt, lakomázó vitézeket, őrséget teljesítő katonákat, falusi kovácsot, ki éppen fogat húz, konyhán serénykedő asszonyokat stb.) A görögkereszt alaprajzú kazamatákban (pincerendszerben) kapott helyet a világon egyedülálló huszármúzeum. Másfélszáz 80 cm magas huszár ad képet múltbeli könnyűlovasságunk díszes viseletéről; de láthatjuk időrendbe állítva a hun-magyar harcosokat és a középkori főurakat. A sort az I. Világháború katonái zárják.
A közel másfél hektárnyi bekerített területen 2006-tól művészeti alkotótábor nyitja kapuit. A volt grófi istállóból kialakított csárda is várja vendégeit, a készülő szabadtéri színpad, a Csillagvár Esték rendezvénysorozatnak ad helyet.
A magyar nemzet hőskorát a l6-l7 sz.-ban élte, midőn másfél évszázadon keresztül folyt a harc a terjeszkedő török hatalom ellen. Az 15oo-as évek végére kialakult végvári vonalat Dunántúlon a Balaton déli partja képezte s így Somogy megye állandó hősi harcok színtere lett. Az épület mintegy 4o m-re magasodik a Balaton fölé. Furcsa ferdesíkú falas, csillag alakja, lövésablakai, felvonószerkezete, egykori toronyra mutató falmaradványai, belső kútja, a pincéből a padlásra vezető minaret-szerű homokkő csiga-lépcsői, és sarokbástyás sáncai vannak. Pincéje görögkereszt alakú. Építészeti megoldása a világban egyedülálló. Kútjához az öngyilkos vőlegény és koszorúslány, valamint betyárbújtató barlangok legendája fűződik, de a kútásók tragédiáról csak a későbbi levéltári kutatásokból szerezhettünk tudomást. Az épületnek bizonyíthatóan nem volt eredetileg fedélszéke, s hogy a helyreállítás során a középtorony falmaradványai előkerültek, kétségtelenné vált, hogy tornyos lehetett.
Ásatások során kiderült, hogy a vár és a sáncok területén, – Kanizsa török kézre jutásakor- elpusztult favázas, sárkunyhós település volt. A legendákban oly gyakran előforduló alagútrendszerre nem találtak. A vár történetének felkutatása Móricz Bélának köszönhető, de László Istvánnak is – ki a századelején a Kapitány szobában született- nagy érdemei vannak.
Vörs
Vörs egy község Somogy megyében, a Marcali járásban. Hivatalos, levédetve a Kis-Balaton fővárosa. Vörsön található Európa legnagyobb beltéri betleheme, amely a karácsonyi ünnepek idején több tízezer látogatót vonz a településre. A Szent Márton Európai Kulturális Útvonalat az Európai Tanács 2005-ben kiemelkedő jelentőségű európai kulturális úttá nyilvánította. Vörs ennek nyomán kialakított "Via Sancti Martini" hálózat egyik állomása. Vörsön megtekinthető még Magyarország első vidéki Tűzoltó Múzeuma és a híres vörsi Tájház.
Érdekességként elmondható, hogy a falu 2000-ben Országos Tűzoltó Találkozót szervezett, 2001-ben az első kihelyezett kormánygyűlés helyét adta, vendégül látva az 1998-2002 között hivatalban lévő első Orbán-kormány tagjait és Orbán Viktor miniszterelnököt.
Vörs Árpád-kori település. Nevét 1293–1364 között említették először oklevelek mint a Hahót nemzetség Buzád ágának birtokát. 1496-ban a Csányi családnak volt itt földesúri joga. Az 1536. évi adólajstromban Wers írásmóddal szerepel. 1563-ban a török kincstári adólajstrom szerint csak 6, 1573–1574-ben pedig csak 4 házból állt. Birtokosai 1583-ban Csányi Bernát, 1598–1599-ben János, 1626–1627-ben Bakó Farkas, 1660-ban pedig Sárkány Miklósné voltak. 1703 körül pedig már Festetics Pál birtokában találjuk. 1715-ben csak 8 háztartást írtak benne össze. 1726–1733-ban Festetics Kristóf, 1767-ben Csányi Ferenc, Imre és Györgyné, 1776-ban pedig Csányi Ferenc és Imre birtoka volt, a 19. század elején pedig gróf Festetics György és Sallér Judit, a 20. század elején herceg Festetics Tasziló volt a nagyobb birtokosa.
A 20. század elején Somogy vármegye Marcali járásához tartozott.
